Széljegyzetek
Jelenits István
„Isten hajlékot keres közöttünk, emberek között.” (Hajlékot talál Máriában, Dávid hajlékot épít)
Ma is templomokat keres Isten közöttünk. A karácsony alkalmas e közelséghez.
Mi a karácsony üzenete? A Bizalom, hogy az idő Isten terveit szolgálja. A bizalom: hogy Isten, aki magához ölelte az embert, az anyagot, a történelmet hatalmas karjával segítségünkre siessen. Bizalom, hogy merjünk testvérek lenni a komor felhők alatt is.
Építsünk hajlékot magunkban Krisztusnak, hogy otthonra leljen bennünk, s az ő szeretetével nyissuk meg napjainkat előtte!
Exodusról: Az igazság szabaddá tesz benneteket. Isten kiszabadít a szolgaságból, de számon kéri szabadságunkat. A kivonulás a hívő egzisztencia sivatagi szituációjának élménye. Egy ígéret nevében a hit vándorútja. A homályos eseménymenet az emlékezet és kései tapasztalat interferenciája - a sivatagi csodák.
„Ne csinálj magadnak faragott képet, ne hódolj neki. Ne emelj hamis vádat!” Csak népedből válassz királyokat! Ne legyen idegen uralkodód!
Ne legyen sok lova, és ne legyen sok felesége – Lám így bánnak velünk királyaink. Intézmény és lélek kapcsolata, az intézménnyel nem azonosul az Isten. El kell fogadni ezt, mert nincs jobb ennél. Alázat és kritikus elfogadás közös munkálkodása.
Bolbericz Pál
20. századi antiklerikalizmus, ateizmus, szkepticizmus – nagy megtérés-élményeket eredményez. A neofiták eszmei gyötrődések árán jutnak el az igazsághoz. Keressünk valami tisztát! A 20-30-as években a társadalmi szeretet síkján helyezkednek el.
Jelszerepünk van a földön, Isten jelei vagyunk.
Candide abbé (Belgium) nagy apologéták (a hit védelmezői), karizmaták közé tartozott, kilépni a templomokból! „Láss, ítélj, cselekedj”(1925)
Chardin „A megváltó először az anyagba oldódott bele. Ez nem választható el a szellem növekedésétől. Amikor Krisztus megjelent, akkor a szokványból a meghökkentő modernségbe emeli a világot. Nemcsak teremtőként van köze a létezőhöz, hanem mint a valóságba oldódott Ige van jelen a földi létben is.
Vajda Endre: „Az érzékelés hullámokat ver, mind szélesebb körben, mely végül a lényegek végső gócpontjába gyűrűzik és hal el.”
Piliniszky János: „Hesse olyan önmegvetésben élt, hogy mindenkihez kedves volt. – A depresszióban nincs Bach sem, de a gyógyulás az ő muzsikája. - A hamis illúzió eleve kilátástalan.”
A szeretet az egyedüli, ami nem igényel magyarázatot. A szeretet a végső anélkül, hogy önmaga okát adná, mégis megmagyarázza a világot.
A világtörténelem egy megtagadott szeretet története.
Önmagát egy törékeny, magunkban vehető részecskébe szorítja. A nagyság – az önös énről való lemondás.
A teremtésmítosz: a közösséghez szóló üzenet, összetartozás jóban, rosszban. A jóra való törekvés. Jahve – az Úr, Elohim – az Isten. Külön forrásokból származó nevek. Keleti népek forrásai közt is megtalálható a vízözön motívum. Pl.: a keletieknél – vonyítva menekülnek az istenek az égbe, etikátlan haláltalanok.
A tiltott gyümölcs: az ember önállósította megát az Istentől. Tudása az ítéletalkotás képessége. De döntései mégsem isteni eredetűek.
Farizeusok: a buzgó vallásos ember magát biztonságban hiszi, ahogy a mai ember is. Az igazság a valóság felismerése. Befogadom, ráérzek – nem jó. Belátom, hogy védtelen vagyok, kiterült és kimerült ember.
Karizma – a hit sivatagi ideje
Katona István
Minden szeretetben az Isten felé kutatunk. Az önátadás a teremtettség misztériuma.
Isten kiválasztotta az oktalanokat, hogy az okosakat megszégyenítsék. Gyógyító erőket kell hívni a beteg világába! Az Úr ideje más, mint az emberé.
Jézus az igazság lelke. amelyből világosság támad. Az igazi bölcsesség megérint, megdöbbent és tettre késztet.
Nádas Zoltán
A tudománynak csak a hívő, a krisztusi ember kezében van értelme: elvezetni az embert a legmélyebb ismerethez, a leggyönyörűbb erőkifejtés titkához, Krisztushoz, az Istenhez!
Az egyéniség krisztusi eredetű. Extra ecclesiam nulla salus 'az Egyházon kívül nincs üdvösség'), s az üdvösség égi és földi határvonala az emberi becsületnél van. Krisztus egyháza missziós egyház. A természetfölötti és a természetes nincs messze egymástól, mert Krisztus egyháza maga az élő emberiség. A történelem az, amely a jelenvalóság múltbeli gyökereit kutatja.
Szörnyű dolog, ha az ember nem látja egyben az emberi létet. Mivel minden relatív ezért keressük az abszolútumot. Az organikus bűn a bűn letagadása, a bűn megfosztása attól, hogy bűnnek minősüljön.
Korunkban az integrált (megszervezett) egyházból a ráintegrált (átélt) egyház születik.
kék - a transzcendens elvontság – érzelmeink kontroll alatt tartása (beteljesedés – fehér)
piros – földi dolgok, aktív, érzelemdús, indulatos, extrovertált állapot
sárga – aktív, harcias agresszív, extrovertált, célratörő
zöld – introvertált, elmélyült, de nem elmélkedő, természet-jelkép, életigenlés, remény
narancs – vörös és sárga keveréke
lila – kék és vörös keveréke, határozott be- és kifelé fordulás egyszerre
Mi a liturgia? Népmozgalom, az istentiszteletben való tevékeny részvétel. Szubjektív, mert ájtatos és a Krisztussal való személyes kapcsolatot feltételezi. Objektív, mert Krisztus misztikus teste, az ostyában tárgyiasul. A liturgiában részesülünk a boldogságot hozó szenvedés teremtő erejéből
Az Ószövetség a szövetség gondolatában született, közösségi. Elhelyezni Kánaán a térben (az Ígéret földjét), a kozmoszban, az időben és az áldozatban.
Az Újszövetség üzenete, hogy a véres áldozatokban nincs öröme Istennek.
Hahn István Vallástörténet
- Paleolitikum: Az emberi munka és annak eredményessége közti inkongruencia (meg nem felelés) – az érintkezés mágia, a részeltető mágia (ha a rész az enyém, akkor az egész is az enyém lesz) pl.„bottal ütheti a nyomát.” teleológia (Altamira-barlang)
- Neolitikum - mana: felsőbbrendű hatalmi tényező. Valamilyen létezőhöz kapcsolódik. Tárgyak (fétis, azaz manahordozó). Állatok (pl. szent szkarabeusz), emberek (pl. sámánok). Manahordozók közti hierarchia létezik: termékenységkultusz, halottkultusz, adományozó démonok, királyistenek, antropomorfizmus
- Keleti vallások: Brahma – minden tudásnak hordozója. Eszmei és szellemi kiváltság – A pap nem a hatalom kiszolgálója, hanem a hatalom részese. A királyi hatalma megszentesítése által nyeri el legfőbb földi státusát.
„A király sorsát a sorsok királya letöri, ha nem a népért uralkodik.”
Minden embernek joga van az egyetlen pásztorra, aki mindenkit egy személyben szólít. Elveti a világot, de nem kiemel belőle, hanem kihív, hogy általad váljon istenné. Értelmünk csak széthulló tudat.
A meddőség – Isten elhatározza a választott ember születését. Mai korunk terméketlensége a mérhető dolgok imádata. De a termékenység szünete végső soron termékenységgé érhet. Az ember eszményeinek kiszolgáltatott.
Az isteni lényeg megjelenése: „Öltözzetek az új emberbe, aki mindig és mindenben Krisztus.” „Minden könnyünk futása egy másik világban van.”
Mert hiszem: Isten új arcot ölt minden reggel, és most teremti a világot, nem valahol az elfelejtett múlt ködében. Ez észtet minden percben készen állni a nagy találkozásra. Mert a váratlan a gondviselés szabálya. Ez a kiszámíthatatlan Isten ment meg mindet és szabadít meg a determinizmus ketrecéből. Kijátszva a szociológusok borúlátó jóslatait. Ez a kiszámíthatatlan Isten szereti gyermekeit. Ez reményem forrása. A remény embere vagyok, mert hiszem: a Szentlélek mindörökké a Teremtő szellem, aki minden reggel új szabadságot, örömöt és bizalmat hoz azoknak, akik befogadják. A remény embere vagyok, mert tudom, hogy az Egyház története hosszú és tele van a Szentlélek csodáival, Gondoljatok a prófétákra és a szentekre, akik a döntő órában a kegyelem csodálatos eszközei voltak s fénycsóvát vetítettek elénk az útra. Hiszen a Szentlélek meglepetéseiben. Remélni kötelesség és nem fényűzés. A remény nem álmodozás, ellenkezőleg: eszköz, hogy álmunkat valóra váltsuk.
Boldogok, akik álmodni mernek, álmukért kemény pénzzel fizetnek, hogy testet öltsön az emberek életében.
Gyökössi Endre
Freud: szexus központú, az öröm akarása
Adler: hatalom központú
Jung: gyógyíthatatlanul vallásos, komplex lélektan
Frankl: az ember egzisztenciális vákuumban él, bennünk van a SEMMI. Az értelmes lét akarása.
A gólyakalifáról
A regény az emlékezés betegségéről szól (Rába), az élet csak alkalom arra, hogy a lélek részben öntudatra jusson (Tábory), egy testben két lélek, a lélek alvilágának regénye (Karinthy), lehet, hogy mindannyian e Kártyavár romjai alatt vagyunk, nem kettős személyiség, hanem azonos személyiség két eltérő létformája.
Szörényi László
A forradalom misztifikációja az ír irodalomban: Jones Perse. Yeats, James Conolly – a politika, teológia, esztétika keveredése. Szimbolikus agressziók jelennek meg – A túl sok áldozattól elembertelenedik a szív.
A tehetségről
A tehetség 20% inspiráció, 80% perspiráció (izzadság). Összetevői: általános képességek (memória, absztrakció, kreativitás, motiváció (érdeklődés, kitartás). A tehetség hátrányos helyzetű, mivel kibontakozását néhány hátrányos vonás hátráltatja, mivel fő jellemző a diszkonformitás.
Reformkor és forradalom alakjai: Széchenyi és Petőfi
Az öngyilkosság a képzőművészetben Wierz és Manet Öngyilkos című alkotásai
Széchenyi halála azonban Gaál Ferdinánd művében – meglepő részletezettségű, inkább a meggyilkolt Széchenyi apoteózisa.
Petőfi haláláról Szemlér Mihály, Madarász Viktór, Lotz Károly is készítettek festményeket, Jókai, Bródy, Rákosi – emlékeztek rá
Pomogáts Béla
Míg Joyce asszociációinak forrása az élet, addig Szentkuthyé a kultúra és a művészet. Mégsem egészen helyes állítás. Szentkuthy számára az élet alapvető lényege a gondolat, a szerelem, a művészet, ezek lényege azonban megismerhetetlen. Megfoghatatlan az, amire irányulnak. Megközelíthetetlen az, amit általuk elérni szeretnénk. A művészet és a filozófia a megismerési vágyban gyökerezik, a szerelem pedig az élet ösztöntermészete.