Archivellák
Az amatőr
2015.07.22 08:01
Gyönyörű napsütésben nyúltam el a plázson. A folyó menti, mesterségesen kialakított homokos talaj egy mesés tengerparti nyaralást varázsolt ide. Minden békés és nyugodt körülöttem, mintha kimenekült volna innen minden földi rossz, s pusztán a létező jó élvezetében lubickolnék. Nem volt itt semmi...
A gordonka és a hegedű
2015.05.07 17:03
A csellista egy fárasztó nap után hazafelé tartott, eközben hangszere és felesleges tárgyakkal terhes tarisznyája olykor összekoccantak cammogó mozgásától. Saját lépéseinek és szívének dobbanásai ritmussá elegyedtek a furcsa keskeny, kanyargós mellékutcán. Az ismerős út most idegennek tetszett. Az...
Bomlástermék
2014.11.06 12:16
A civilizáció egymásra rakódott rétegei fölött az emberiség hangyabolyként nyüzsgött azon a reggel is. Ezredévek törzsénél kirajzó termeszekre kacsint így a hajnal. Ilyenkor mindent éles kontúrokkal rajzol az élet, ahogy a közhelyszótár írná, szinte harapni lehet ilyenkor a levegőt, s a...
Otthon
2014.10.11 00:00
Idilli hegyi falucskában született. Egy völgykatlanban, millióéves sziklafalak között, a komor oromzat vad szirtjeinek ölelésében, s ezek az ősvilági zord óriások dajkálták gyermekkorának éveiben. Kis patakocska csörgedezett az egyszerű, de takaros házak között, s néhány kanyargós utcán sétálva már...
A beduin
2014.08.20 18:27
Az átélt por- és homokviharok már gyermekkoromban kimarták arcomat, tátongó krátereket hagyva bőrömön. A sztyeppéken és a sivatagi vándorlásokon szemem összeszűkült a nap vakító fényétől. Vonásaim keménysége Izmael népének bibliai szenvedésében fogant. Az élet-halál harc, a létért való...
A hagyaték
2014.04.06 22:03
„Fuss, drága gazdám a halál elől! – trombitálta hosszú ormányával a nagy fülű csapat - Tedd most félre, a magány cselszövő szövedékét, az álmokat! Lépj a durva halálból a folytonos születésbe, s őrizd szép hagyatékod!”
Kint meghajolnak a fák, az ég madarai aláhullanak, szörnyű gravitáció...
AquaMaria
2013.11.06 12:15
Mostanában gyakran furcsa érzésem támad, mintha valami láthatatlan fal, ami átlátható, egy másik világot választana el tőlem. Különös, álomszerű táj ez. Nem tudok beszélni róla, mert minden eleme megnevezhetetlen: a geometriai testekre emlékeztető idomok közt néha egy-egy élőlény suhan el, néha...
Stefán
2013.11.06 12:14
„Ki volt anyád, ó fattyú Szerelem,
Ha nem a sandaszemű Kétség,
S atyád, ki titkon ölelt,
a ványadt Lehetetlen.”
Szilveszter közeleg, itt-ott már robbannak a petárdák, fülsiketítő tülkök, sípok lármáznak odakint. A Nagykörúton mámoros, bódult tömegben bikafejű maskarák, tűznyelvű...
Itlosz
2013.11.06 12:13
Az admirális szabadidejében legszívesebben lórumozni szeretett, de számára a háború is olthatatlan játékszenvedélyét elégítette ki. Dolgozószobájában hatalmas asztalon ellenséges ólomkatonák álltak egymással szemben, s napokig tartó ütközetben mindkét hadtest parancsnokaként számítgatta a...
Dante
2013.10.09 20:46
Beatrice végül a 21. század első éveiben kapott lehetőséget az égiektől, hogy Dantét, az érte égő költőfejedelmet a kínnal telt hazában meglátogassa. Folco dei Portinari szépséges lánya csak halála után tudta meg a szívében érte égő túlvilági látnok iránta érzett szerelmét, s amikor még az élő...